• Termékek
  • Iparágak
  • IIoT & megoldások
  • Szolgáltatások
  • A vállalat
  1. Kapacitív érzékelők alkalmazás szerint
  2. Technológia

Technológiai áttekintés

A kapacitív érzékelők érintésmentesen érzékelnek bármilyen anyagot. Az ifm kapacitív közelítés-érzékelőivel a felhasználó beállíthatja az érzékenységet a folyadékok vagy szilárd anyagok, de akár nem fémes tartályfalak érzékeléséhez is.

Egy kondenzátor két lemezből áll, és köztük az áram áthaladásakor elektromos mező jön létre. Minden anyag, mely belép ebbe a mezőbe, módosítja a kapacitást a lemezeknél.

Egy kondenzátor állhat ugyanakkor egyetlen lemezből is. Ebben az esetben a talaj a „másik lemez”.

Minden kapacitív érzékelő ugyanazon alapkomponensekből áll:

  1. Ház - különböző formák, méretek és anyagok
  2. Elementáris érzékelő elem - technológiától függően különböző
  3. Elektronika - kiértékeli az érzékelő által begyűjtött adatokat
  4. Elektromos csatlakozás - teljesítményt és jeleket bocsát rendelkezésre

A kapacitív érzékelőknél az alapvető érzékelőelem egy lemezes kondenzátor, melyben a lemezek egyike földelve van. Ha a cél behatol az érzékelőmezőbe, változik a kapacitás, és a kimenet átkapcsol.

  1. Kondenzátor
  2. Csatlakozás
  3. Aktív felület

A kapcsolási távolságot befolyásoló tényezők

Adatlapjaink 3 különböző érzékelési távolságot határoznak meg.

  • A kapcsolási távolság a névleges hatótávolságra vonatkozik, mely a fejlesztés során került meghatározásra, és normál méretű és anyagú célon alapul.
  • A tényleges kapcsolási távolság figyelembe veszi a komponensek szobahőmérséklet melletti eltéréseit, és a legkedvezőtlenebb esetben a névleges kapcsolási távolság 90%-ának felel meg.
  • A munkatávolság figyelembe veszi a kapcsolási pont elcsúszását, melyre a páratartalom, a magas hőmérsékletek stb. miatt kerülhet sor, és a legkedvezőtlenebb esetben a névleges kapcsolási távolság 90%-ának felel meg. Amennyiben a kapcsolási távolság kritikussá válik, ezt a távolságot ajánlott felülvizsgálni.
érzékelési tartomány
Kapcsolási távolság [mm] 4
Sr tényleges kapcsolási távolság (mm) 4 ± 10%
Működési távolság [mm] 0...3.25

Különösen a forma az, mely a leggyakrabban eltérő. Nehéz a formán alapuló korrekciós tényező megállapítása. Ezért célszerű ellenőrzéseket végezni, ha a kapcsolási távolság kritikussá válik.

Végezetül elsősorban a dielektromos állandó az, mely befolyással van a kapcsolási távolságra. A kapacitív töltésszint-érzékelőknél egyszerűbb az anyagot érzékelni, minél nagyobb a dielektromos állandó. Általánosságban a következő ökölszabály érvényes: ha a dielektromos állandó nagyobb, mint 2, akkor az anyagnak érzékelhetőnek kell lennie. A következő a dielektromos állandók bizonyos anyagokra vonatkozó általános irányelve. Ezek az adatok csak referenciaként szolgálnak.

Az ábrán a forma általános hatása látható.

Kapacitív érzékelők a töltésszint-felismeréshez

A kapacitív érzékelőkkel való sikeres töltésszint-lekérdezésnél ügyeljen arra, hogy:

  • a tartályfal nem fémes legyen
  • a tartályfal vastagsága kevesebb, mint ¼” – ½” legyen
  • az érzékelő közvetlen közelében ne legyen fém
  • az érzékelő aktív felülete közvetlenül a tartályfalon feküdjön
  • az érzékelő és a tartályfal ugyanazon pontenciálon legyen földelve
High- és Low-küszöb - részecskefelismerés High- és Low-küszöb - folyadékfelismerés