1. Főoldal
  2. Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek

I. Általános rendelkezések
 
1. A szállító és a megrendelő közötti jogi kapcsolatra a szállítások és/vagy szállító szolgáltatásai tekintetében (a továbbiakban: szállító) kizárólag ezek az előírások irányadóak. A vásárló általános szerződési feltételei csak olyan mértékben érvényesek, amennyit azokból a Szállító írásba foglalva elismer. A szállítások tekintetében a mindkét fél részéről egybehangzó írásbeli nyilatkozatok irányadóak. 2. Árajánlatok, rajzok és egyéb dokumentumok (a továbbiakban: dokumentumok) tekintetében a szállító fenntartja a tulajdoni és szerzői jogokat. A dokumentumok csak a szállító előzetes hozzájárulásával adhatóak ki harmadik személynek, és ha a megbízást a szállító nem kapja meg, azokat kérésére azonnal vissza kell szolgáltatni. Az 1. és 2. mondat értelemszerűen alkalmazandó a vevő dokumentumaira is; ezek szintén hozzáférhetővé tehetők harmadik fél számára, akikre a szállító az engedélyét átruházta. 3. A standard szoftver és firmware esetén a vásárló nem birtokol kizárólagos jogot a megállapodás szerinti funkciók változatlan formában az elfogadott berendezésen történő használatára. A vásárló kifejezett hozzájárulás nélkül egy biztonsági másolatot a standard szoftverről készíthet. 4. Részszállítások megengedhetők, amennyiben azok elfogadhatóak a vevő számára. 5.A "kártérítési igény" kifejezést a követelések költségek megtérítésére fejezet tartalmazza.


II. Árak, fizetési feltételek és felszámítás
 
1. Az árak ex-work paritással, az eladó saját telephelyén történő átvétellel, szállítási díj és a mindenkor érvényes ÁFA nélkül értendőek. 2. Amennyiben a szállító vállalta az összeszerelést és más irányú megállapodás nem született, úgy a megrendelő téríti a megállapodott díjazáson felül a szükséges járulékos költségeket, mint utazási és szállítási költségek, valamint kiküldetési díjak. 3. A fizetés a szállító kifizetőhelyére teljesítendő, költségmentesen. 4. A megrendelő csak olyan követeléseket tud felszámolni, melyek vitathatatlanul vagy jogerősen fennállnak.


III. Tulajdonjog fenntartása
 
1. A szállítmányok tárgyai a szállító tulajdonában maradnak, amíg a megrendelővel szemben támasztott összes üzleti kapcsolatból származó és őt megillető igények nem teljesülnek. Amennyiben a szállítót megillető minden dologi biztosíték értéke túllépi minden biztosított igény 20%-át, akkor a szállító a megrendelő kívánságára a dologi biztosítékok egy bizonyos részét kiadja; elállás esetén a szállítót megilleti a választás lehetősége különböző dologi biztosítékok közül. 2. A tulajdonjog fenttartásának fennállása közben a megrendelőnek tilos az esetleges elzálogosítás vagy biztosíték jogának átruházása és a szokásos ügymenetben a viszonteladóknak történő átruházás is csak abban az esetben megengedett, hogy ha a viszonteladó a vevőétől megkapja a kifizetést vagy olyan kikötést tesz, hogy a tulajdon a vevőre csak akkor száll át, ha a fizetési feltételeket teljesítette. 3. Ha a megrendelő a még ki nem fizetett árut elidegeníti, azzal a vevőivel szemben támasztott az elidegenítésből eredő minden jövőbeli követelését, minden mellékjoggal, beleértve az esetleges szaldo követeléseket is, átruházza a szállítóra, minden további magyarázat nélkül. Ha a ki nem fizetett árut más tárgyakkal együtt tovább értékesítik, anélkül, hogy ezért az áruért ármegegyezés született volna, úgy a megrendelő a szállító összes követelésének azon részéről lemond, ami megfelel az ennek az áru áráról kiállított szállítói számlának. 4.a) A megrendelőnek megengedett, a még ki nem fizetett, még a szállító tulajdonát képező árut feldolgozni vagy más tárgyakkal összekeverni vagy összekötni. A feldolgozás a szállító részére történik. A megrendelő megörzi egy kereskedő gondosságával az eközben létrejövő új dolgokat a szállító számára. Az új dolgok is a szállító tulajdonában lévő árunak számítanak. 4.b) A szállító és a megrendelő már megegyeztek abban, hogy a szállítót megilleti a nem a szállító tulajdonában lévő anyagokkal történő feldolgozás, összekeverés vagy összekötés során keletkező új anyagok közös tulajdonjoga, de csak olyan mértékben, ami a feldolgozás során a felhasznált áru értékének a maradék áru értékéhez mért arányából adódik. Az új dolgok addig is a szállító tulajdonában lévő árunak számítanak. 4.c)A követelésről való lemondás szabályozása a 3. pont szerint az új dolgokra is érvényes. De a lemondás csak annak az összegnek a nagyságáig érvényes, ami egyenlő a szállító által kiszámlázott, feldolgozott áru értékével. 4.d) Amennyiben a megrendelő a még ki nem fizetett árut ingatlannal vagy ingósággal kapcsolja össze, a szállító javára lemond róla anélkül, hogy további magyarázatra lenne szükség, valamint arról a követeléséről is lemond, miszerint az összekapcsolásért őt kártérítés illeti meg, és a biztonság kedvéért az összekapcsolt még a szállító tulajdonát képező áru és a többi maradék összekapcsolt áru értékének arányában. 5. A megrendelő behajtás végett visszavonásig jogosult az átruházásból származó átruházott követelésekre. Fontos bizonyítékok megléte esetén, különösképpen fizetési késedelem, kifizetés megszüntetése, fizetésképtelenség okán indított eljárás, váltóóvás vagy a megrendelő fenyegető fizetésképtelensége, eladósodásra utaló jelek esetén, a szállítónak joga van, a megrendelő behajtási felhatalmazását visszavonni. Ezen kívül a szállító nyilvánosságra hozhatja a dologi biztosítékokról való lemondását, előzetes felszólítás után, méltányos határidő betartását figyelembe véve, az átruházott követeléseket felhasználhatja továbbá kérheti a megrendelő által nyilvánosságra hozott dologi biztosítékokról történő lemondást. 6. A megrendelő köteles a szállítót azonnal értesíteni harmadik fél által okozott elzálogosítás, elkobzás, egyéb rendelkezés vagy beavatkozás esetén. Egy jogos érdek valószínűsítése esetén a megrendelő köteles a szállítóval közölni azokat az információkat, melyek jogai érvényesítéséhez szükségesek az ügyféllel szemben és köteles átnyújtani a szükséges dokumentumokat. 7. A megrendelő kötelességszegése esetén, különösen fizetési késedelem esetén, a szállítónak joga van a visszavonás mellett a visszalépésre is, egy méltányosan kiszabott határidőn belüli teljesítés sikertelen lefolytatása után; a határidő kiszabás nélkülözhetőségéről szóló törvényi meghatározások változatlanok maradnak. A megrendelő köteles a kiadásra. A szállító által történő visszavételben illetve a tulajdonjog fenntartásának érvényesítésében vagy az áru lefoglalásában nem lehetséges visszalépés a szerződéstől, hacsak a szállító ezt kifejezetten ki nem nyilatkoztatta.


IV. Szállítási határidők; késések
 
A szállítási határidők betartása feltételezi az összes, megrendelő által szállítandó dokumentum, szükséges engedélyek beérkezését időben, különös tekintettel a tervekre, valamint a fizetési feltételek és egyéb kötelezettségek betartására a megrendelő által. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek időben, ennek mértékében tolódnak ki a határidők, ez nem érvényes abban az esetben, ha a szállító okozta a késedelmet. 2. Amennyiben a határidők nem betartása a következőkre vezethető vissza: a) vis major, pl. mozgósítás, háború, terrorcselekmény, zendülés vagy hasonló események (pl. sztrájk, kizárás) b)vírus vagy egyéb fertőzést okoz harmadik fél a szállító IT rendszerén, amennyiben ezek a biztonsági intézkedések betartása ellenére történtek, c)akadályok német, amerikai illetve a külgazdasági jog egyéb alkalmazott nemzeti, európai vagy nemzetközi előírásai alapján vagy olyan egyéb okok alapján, melyeket a szállító nem képvisel vagy d) a szállító beszállítása nem történt meg időben és szabályszerűen, úgy ennek megfelelően kitolódnak a határidők. 3. Amennyiben a szállító késik, a megrendelő kártérítést követelhet- amennyiben bizonyítani tudja, hogy kára keletkezett- a késés minden egyes befejezett hetéért 0,5%-ot, összesen legfeljebb a szállítmányrész árának 5%-át, melyet a késés miatt nem lehet rendeltetésszerűen felhasználni. 4. A megrendelő kártérítési igényei késedelmes szállítás miatt és az a teljesítés elmúlasztása miatti kártérítési igények is, ami a a 3.pont határain túl nyúlnak, késett szállítás minden esetében és lejárt határidőn túli szállítás esetén is ki vannak zárva. Ez nem érvényes akkor, ha szándékosság esete áll fenn, vagy súlyos gondatlanság, esetleg életveszély, testi sérülés vagy egészségügyi probléma történik. A megrendelő csak abban az esetben léphet vissza a szerződéstől törvényileg meghatározott keretek között, ha a szállító a késedelmes szállítást elismeri. A változtatás nem kapcsolható össze a fent említett szabályozásokkal, a megrendelő hátrányára. 5. A megrendelő köteles a szállító kérésére megfelelő határidőn belül nyilatkozni arról, hogy a késedelmes szállítás miatt visszalép-e a szerződéstől vagy ragaszkodik-e a szállítmányhoz. 6. Amennyiben a küldemény vagy a kiszállítás a megrendelő kérésére több mint egy hónapot késik a szállíthatóság közlése után, akkor a megrendelőnek tárolási díj számítható fel minden további megkezdett hónapért, a szállítmány tárgyértékének 0,5%-a, összesen legfeljebb 5%. A szerződő feleknek jogában áll bizonyítani a magasabb vagy alacsonyabb tárolási költségeket.


V. Veszélyátruházás
 
1. A kárveszély bérmentesített szállítmány esetén is a megrendelőre száll át következőképpen: a) szállításnál felállítás vagy összeszerelés nélkül, amennyiben a szállítmányt kiszállításra előkészítették vagy elhozták. A megrendelő kérésére és költségére a szállító biztosíthatja a szállítmányt egyéb szállítási rizikó ellen. b) olyan szállítmány esetén, melyet saját üzemben, az átvétel napján állítanak fel és szerelnek össze, valamint megállapodás esetén a próbaüzem után. 2. Amennyiben a küldés, kiszállítás, a felállítás és összeszerelés kezdete és kivitelezése, az átvétel a saját üzemben történik vagy a próbaüzem a megrendelő hibájából késik vagy a megrendelő egyéb okokból késik az átvétellel, akkor a kárveszély a megrendelőre száll át.


VI. Rögzítés és szerelés
 
A felállítás és összeszerelés esetében , amennyiben írásban más megegyezés nem történt, a következő rendelkezések vannak érvényben:1. A megrendelő köteles saját költségére és időben rendelkezésre bocsátani a következőket a) mindennemű föld-, építési- és egyéb szakmán kívül eső másodlagos munkálatokat, beleértve az ehhez szükséges szak-, segédmunkát, építőanyagokat és eszközöket. b) az összeszereléshez és üzembehelyezéshez szükséges eszközöket és anyagokat, úgy mint állványok, emelők és egyéb berendezések, üzemanyagok és kenőanyagok c)áramot és vizet a felhasználás helyén, beleértve csatlakozókat, fűtést és világítást, d)az összeszerelés helyén megfelelő méretű, száraz, zárható tároló helyeket a géprészet, műszerek, anyagok, szerszámok részére, az összeszerelő személyzet számára pedig megfelelő munkaterületet és pihenőterületet, beleértve a megfelelő körülményű vizesblokkokat. Egyébként a megrendelőnek kötelessége olyan intézkedéseket hozni az építési területen a szállító és az összeszerelő személyzet tulajdonainak védelmében, melyeket saját tulajdona védelmében is hozna. e) védőruhát és védőberendezéseket, melyeket az összeszerelés körülményei tesznek szükségessé. Az összeszerelési munkálatok megkezdése előtt a megrendelőnek felszólítás nélkül rendelkezésre kell bocsátania a szükséges adatokat a rejtve vezetett áram-, gáz- és vízvezetékek vagy egyéb berendezések helyéről, valamint a szükséges statikai adatokat is. 2. A felállítás és összeszerelés megkezdése előtt el kell helyezni a munkálatok megkezdéséhez szükséges beállításokat és eszközöket a felállítás és összeszerelés helyén, továbbá a felépítés megkezdése előtt minden előzetes munkának olyan állapotban kell lennie, hogy a felállítást vagy összeszerelést szerződés szerint megkezdhessék és megszakítás nélkül végezhessék. Az odaszállítás útvonalának és a felállítás- vagy összeszerelés helyének simának és rendezettnek kell lennie. 3. Amennyiben a felállítás, összeszerelés vagy üzembehelyezés a szállítón kívül eső körülmények miatt késik, úgy a megrendelőnek kell állnia megfelelő mértékben a többletköltségeket mind a várakozási időért, mind pedig a szállító vagy összeszerelő személyzet extra utaztatásáért. 4. A megrendelő köteles a szállító felé hetente haladéktalanul igazolni az összeszerelő személyzet munkaidejének időtartamát, továbbá a felállítás, összeszerelés vagy üzembehelyezés befejezését. 5. Amennyiben a szállító követeli a szállítmány átvételét a teljesítés után, ezt a megrendelőnek két héten belül kell megtennie. Az átvétel azonnal megtörténtnek nyilvánítandó, ha a megrendelő a két hetes határidőt elhúzza, vagy ha a szállítmányt - adott esetben egy megbeszélt teszt szakasz lezárása után- használni kezdik.


VII. Átvétel
 
A megrendelő nem tagadhatja meg a szállítmányok átvételét csekély mértékű hiány esetén.


VIII. Hibák, hiányosságok
 
1. Minden olyan részt vagy szolgáltatást a szállító választása alapján díjmentesen ki kell javítani, újra kell szállítani vagy ki kell cserélni, amely hibásnak bizonyul, amennyiben a hiba oka már a kárveszély átszállásának időpontjában megvolt. 2. Igények az utólagos teljesítésre a törvényi elévülés kezdetétől számított 12 hónapon belül elévülnek. Ugyanez érvényes a visszalépésre és az ár leszállítására is. Ez a határidő nem érvényes, amennyiben a törvény 438. tv 1. bekezdés, 2 pont értelmében (Építmények és építményekhez szükséges dolgok), 479. tv, 1. bekezdés (visszkereseti igény) és 634. tv, 1. bekezdés, 2 pont (Baumängel)hosszabb határidőt ír elő, szándékosság esetén, a hiány rosszhiszemű elhallgatása esetén, valamint a minőségi garancia figyelmen kívül hagyása esetén. A határidő lejártának akadályozására, határidők akadályozására és újrakezdésére vonatkozó törvényi szabályozások változatlanok maradnak. 3. A megrendelőnek haladéktalanul írásban kell jelentenie a kellékhiányt. 4. Kellékhiány esetén a megrendelő fizetése akkora mértékben visszatartható, mely megfelelő viszonyban áll a fellépő kellékhiánnyal. A megrendelő abban az esetben tarthatja vissza a fizetést, ha az áru kellékhiányának bejelentését érvényesítették és melynek jogosultságához kétség nem fér. A megrendelő nem élhet a visszatartási jogával, amennyiben a szavatossági igények elévültek. Amennyiben a kellékhiány jogtalanul következik be, a szállítónak jogában áll visszakövetelni a megrendelőtől a keletkezett költségeket . 5. A szállítónak lehetőséget kell biztosítani a pótlásra megfelelő határidőn belül. 6. Amennyiben nem történik pótlás - esetleges kárpótlási igény ellenére a 10. pont szerint- a megrendelő visszaléphet a szerződéstől vagy csökkentheti a kártérítést. 7. Szavatossági igénynek nincs helye a következő esetekben: megegyezett minőségtől való jelentéktelen eltérés, használhatóság jelentéktelen sérülése, természetes elhasználódás vagy károk, melyek a kárveszély átszállása után, hibás vagy elhanyagolt kezelés, túlzott igénybevétel, nem megfelelő üzemanyag használata, nem megfelelő építés, nem megfelelő építési terület vagy különleges külső hatás következtében keletkeztek, melyeket a szerződés értlmében nem feltételezettek, valamint nem reprodukálható szoftverhibák esetén. Amennyiben a megrendelő vagy harmadik fél szakszerűtlen változtatásokat vagy karbantartási munkálatokat eszközöl, úgy ezekre és az ezekből keletkező hibákért szavatossági igény nem áll fenn. 8. A megrendelő nem támaszthat igényt a pótláshoz szükséges kiadások esetén, különös tekintettel a szállítási-, út-, munka-, és anyagköltség esetén, amennyiben a kiadások emelkednek, mert a szállítás tárgya bizonyíthatóan egy másik helyre szállították,hacsak nem az elhelyezés rendeltetésszerű használatának megfelel. 9. Visszkereseti igény a megrendelő részéről a szállító felé a BGB 478. tv (vállalkozó visszkeresete) értelmében csak akkor lehetséges, ha a megrendelő az átvevőjével nem állapodott meg semmiben a törvényes szavatossági igényeken kívül. A megrendelő visszkereseti igényének mértékét a szállítóval szemben a BGB 478 tv. 2. bekezdés határozza meg, továbbá a 8. pont.


IX. Iparjogvédelem és a szerzői jog; jogi hibák
 
1. Amennyiben más megállapodás nem történik, a szállító köteles kizárólag a szállítási országban ipari jogvédelemtől (a következőkben jogvédelem) és a harmadik fél szerzői jogától mentesen a szállítást teljesíteni. Amennyiben egy harmadik fél a megrendelővel szemben jogos igényt formál az oltalmi jog megsértése miatt a szállító által teljesített, szerződés szerinti szállításon keresztül, akkor a szállító következőképpen felel a megrendelővel szemben a VIII cikkely, 2. pont szerint meghatározott időn belül: a) A szállító saját döntése szerint, saját költségén az érintett szállítmányra vagy használati jogot érvényesít vagy úgy változtat rajta, hogy az oltalmi jog ne sérüljön vagy kicseréli azt. Ha ez a szállítónak méltányos körülmények között nem áll módjában, akkor a megrendelőt megilleti a törvényes elállási- vagy árleszállítási jog. b) A szállító kötelessége a kártérítés teljesítésére a XII. cikkely szerint történik. c) A fenn nevezett kötelességek a szállítóval szemben csak akkor állnak fenn, amennyiben a megrendelő a szállítót a harmadik fél által érvényesített igényekről írásban haladéktalanul értesíti, egy jogi sérelem így nem elismert és a szállítónak minden elhárító intézkedések és egyeztető tárgyalások fenntartva maradnak. Amennyiben a megrendelő kárminimalizálás vagy egyéb fontos okból a szállítmány használatát leállítja, akkor köteles a harmadik félnek rámutatni arra, hogy a használat beszüntetésével egy esetleges oltalmi jogsérelem elismerése nincs összefüggésben. 2. A megrendelő igényei kizártak, amennyiben ő okozta a jogvédelem sérülését. 3. A megrendelő igényei teljességgel kizártak, amennyiben a jogvédelem sérülését a megrendelő speciális elvárásai, egy a szállító által nem előrelátott felhasználás okozza vagy az a tény, hogy a szállítmányt a megrendelő megváltoztatja, vagy olyan termékekkel együtt építi be, melyeket nem a szállító szállít. 4. Az oltalmi jog sérülése esetén az 1.a pontban szabályozott megrendelői igények érvényesek, egyebekben a VIII cikkely 4,5 és 9 pontjai. 5. Egyéb jogi hiányosságok esetén a VIII cikkely határozatai érvényesek. 6. A IX. cikkelytől eltérő vagy egyéb megrendelői igények a szállítóval vagy annak teljesítő partnerével szemben, jogi hiányosság miatt kizártak.


X. Teljesítés fenntartása
 
1. A szerződés azzal a fenntartással tekinthető teljesítettnek, amennyiben a német, amerikai továbbá egyéb felhasználható nemzeti, EU-s vagy nemzetközi külgazdaságjogi előírások alapján vagy egyéb szankciók által nincs korlátozva, akadályozva. 2. A megrendelő köteles minden információt és dokumentumot felmutatni, melyek export vagy import esetén szükségesek lehetnek.


XI. Lehetetlenség, szerződés kiigazítás
 
1. Amennyiben a szállítás nem lehetséges, a megrendelő jogosult kártérítést kérni, hacsak a szállító nem tudja ennek ellenkezőjét igazolni. Azonban a megrendelő kártérítési igénye a szállítmány azon részének 10%-os értékére kell hogy korlátozódjon, amelyiket nem lehet célszerűen felhasználni. Ez a korlátozás nem érvényes szándékosság, durva hanyagság esetén vagy élet illetve testi épség veszélyeztetése esetén; a megrendelő kárára okozott bizonyítékok megváltoztatása ezekkel nincs összefüggésben. A megrendelő szerződéstől való visszalépésének joga érintetlen marad. 2. Amennyiben a IV. cikkely 2a-c pontjai értelmében valami jelentősen megváltoztatja a szállítmány gazdasági jelentőségét vagy tartalmát illetve a szállító üzemére jelentős hatást gyakorol, akkor a szerződés a jóhiszeműség figyelembevételével méltányosan módosítható, kiegészíthető. Amennyiben ez gazdaságilag nem képviselhető, akkor a szállítónak jogában áll a szerződéstől visszelépnie. Ugyanez érvényes, ha a szükséges kiviteli engedélyek nincsenek meg vagy nem használhatóak. Amennyiben a szállító élni akar ezzel a visszalépési joggal, ezt az események kihatásának ismeretében a megrendelővel haladéktalanul közölnie kell akkor is, ha a megrendelővel előzőleg a szállítási határidő meghosszabbításában egyeztek meg.


XII. Egyéb kártérítési igények; korlátozások
 
A szerződések és megbízások akkor kerülnek elfogadásra, amennyiben az IFM megkapja a beszerzéshez vagy felhasználáshoz szükséges engedélyeket, valamint az ifm számára hozzáférhetőek az áru gyártásához szükséges nyersanyagok, eszközök vagy áruk, amelyek e szerződés tárgyát képezik.


14. Ár
 
a) Az ajánlat idõpontjától számított 90 nap elteltét követõen az ifm jogosult módosítani az árajánlatban feltüntetett árat a vevõ elõzetes értesítése nélkül, és e dátumot követően az ifm-hez beérkezõ megbízásokat a megrendelés kézhezvételének napján érvényes árak szabályozzák.

b) az ifm fenntartja magának a jogot, hogy növelje az árat figyelembe véve a költségek emelkedését, ideértve a munkaügyi ráfordítások és a nyersanyagköltségek átruházását, valamint az árfolyam ingadozását az ajánlat kiadásának időpontja és a munkálatok kivitelezésének időpontja között.

c) Az összes feltüntetett ár hozzáadottérték-adó-mentes nettó ár, a hozzáadottérték-adót az aktuálisan megfelelő mértékű díjként kerül felszámításra

d) A feltüntetett árak nem tartalmazzák a behozatali vagy egyéb adókat, illetve illetékeket.

e) Kiegészítő díj kerül felszámításra minden szállítmányra a csomagolás, a csomagolóanyagok, a biztosítások és az áruk rendeltetési helyére történő szállítása költségeinek fedezésére. Erre a pótlólagos díjra a küldemény napján érvényes árfolyam érvényes.

f) A Vevő írásbeli kérésére az ifm a Vevő nevében rendeltetési helyre szállítja a fuvardíjat és a biztosítást a szállítási időpontban érvényes fuvarozók és biztosítók szokásos feltételeinek megfelelően. A szállító, a biztosító és az fuvarozó megválasztása az ifm mérlegelési jogkörébe tartozik, és az ifm által a kiegészítő szolgáltatás nyújtásakor felmerült valamennyi költséget a Vevőnek vissza kell térítenie az ifm számlájára. Az ehhez a szolgáltatáshoz megadott összeg csak becslés és a Vevő köteles megtéríteni a felmerült tényleges költségeket.


15. Ajánlat elfogadása
 
a) A rendelést mindaddig nem kell kötelező érvényű szerződésként kezelni, míg a Vevő az ifm által tett bármely árajánlatot elfogadta és az általa elfogadott megrendelést az ifm írásban meg nem erősítette.

b) Az ifm ajánlatai nem minősülnek kötelező érvényű ajánlattételnek és az ifm fenntartja magának a jogot, hogy bármikor visszavonja vagy módosítsa az elfogadás írásos visszaigazolását megelőzően.

c) Az ajánlat bármely részének kivétele vagy módosítása csak akkor érvényes, ha az eladó kifejezetten beleegyezik Írásban a szerződés megkötése előtt.


16. Elállási jog
 
a) A Vevő a Vásárlási Árat a jelen Szerződés feltételeinek megfelelően köteles megfizetni, és nem jogosult levonásokra, illetve kifizetések visszavonására sem a Vevő és az IfM között létrejött bármely, a jelen Szerződésből eredő követelés tekintetében, vagy bármilyen más okból.


17. A szerződés átruházása